Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználási élményt nyújtsa.
Menü
Ön itt jár: > >

Rólam

Kárpátiné Löki Márta vagyok , a Szivárvány peca társasjáték alkotója, Ayres terapeuta, TSMT terapeuta, gyógytestnevelő.

27 éves mozgásterápiás-, fejlesztő pedagógiai tapasztalat alapján fejlesztettem ki, ezt a sokoldalúan alkalmazható képességfejlesztő társasjátékot.

Célom, a Szivárvány peca társasjáték megalkotásával az volt, hogy azoknak a gyermekeknek illetve szüleiknek is tudjak segíteni, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak eljutni terápiás kezelésekre, foglalkozásokra. Így csupán azzal, hogy a társasjátékot megvásárolják és otthonukban elkezdik a „játékot”, hasonló színvonalú szolgáltatást tudjak nyújtani, mint a hozzám személyesen forduló esetekben.

 

Tanulmányaimat a Testnevelési Egyetemen végeztem, ahol középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő diplomát szereztem. 2 évig testnevelő és gyógytestnevelőként dolgoztam Budapesten, majd Dunakeszin, később gyógytestnevelőként Nyíregyházán. A leghosszabb ideig a Nevelési Tanácsadóban Fóton . Ez alatt az évek alatt végeztem el a DSZIT és a TSMT terápiákat. Ezután Veresegyházán már óvodákban, mint TSMT terapeuta, mozgásfejlesztő.

Megtapasztaltam, hogy a tartási rendellenességgel vagy már kialakult gerincferdüléssel vagy egyéb testi deformitással élő gyermekek milyen sokszor szorongó, érzéseiket elfojtó emberkék. Ez indíttatott arra, hogy egy pszichológiai megközelítésű mozgásterápiát tanuljak, hogy még jobban tudjam segíteni Őket nehézségeikben.

A Lelki Egészségvédő Alapítvány által szervezett Szenzoros Integrációs terápiás képzést sajátítottam el, közismertebb nevén Ayres terápiát.

Így egyre több kisgyermeknek tudtam megoldani problémáit. Játék közben szívesen kipróbálták egyre inkább azokat az eszközöket is, melyek eleinte ijesztőek voltak számukra, mert egyensúlyi rendszerük nagyon éretlen volt. A szorongó gyermekek kinyíltak, bátrabbak lettek, a kényszeres ( repetatív tevékenységekhez ragaszkodó) gyermekek tünetei enyhültek, később akár meg is szűntek a terápia hatására.

Mivel időnként találkoztam olyan gyerkőcökkel, akik nagyon ellenálltak mindenféle mozgással járó feladatnak, még akkor is, ha ezt játékosan tettük volna, tovább képeztem magam és elvégeztem a tervezett szenzoros integrációs tréninget is ( TSMT terápia). Úgy éreztem, hogy így még komplexebben látom a gyermekek problémáit, nehézségeit és jobban tudom Őket segíteni.

Sok figyelemzavarral küzdő, ADHD-s, hypermotilis kisgyermekek is járnak hozzám, akik szeretnének jól viselkedni, vagy tanulni, megfelelni az iskolában, de képtelenek rá, mivel az idegrendszerük kéreg alatti struktúrái még éretlenek. Mozgásterápiáinkban és társasjátékomnak ennek megsegítése a cél, mert az éretlen idegrendszerű gyermek sokkal fáradékonyabb. Sokat kompenzál hiszen, szeretne Ő figyelni, de minden elvonja a fókuszát, egy óra ketyegése a falon, egy repülőgép, ami épp elszállt az épület felett, vagy a padtársak mozgása, de akár a távolból egy behallatszó mentőautó szirénázása. Nekik minden inger egyforma erősségű, nem képes az agy a lényegkiemelésre, szelektálásra, az ide nem illő ( nem fontos) hangok „ elnyomására”.

Gyógytestnevelő és TSMT terapeutaként célom volt egy olyan játék fejlesztése, ahol a figyelem, a reakcióidő-gyorsaság és a logikai gondolkodás fejlesztése nagymozgások közben, egyre nehezedő mozgáskoordinációt igénylő gyakorlatok közben történik.

Az érzékleteink legjobb összerendezője a mozgás, mivel koordinált mozgások közben „dolgozik” leginkább a szenzoros integráció (érzékletek összerendezése).

Mivel megtapasztaltam, hogy vannak gyerekek, akik nehezebben vehetők rá, hogy célzottan mozogjanak, ám ha ezt játékosan, kreatívan, örömteli módon tapasztalják meg, szívesebben vesznek részt benne, így ismerik meg jobban önmagunkat és a világ működését. Így „észrevétlenül” fejlődhetnek!

 

A fejlesztő munka 8 évig tartott, folyamatosan változott, egyre izgalmasabb szabályrendszerrel bővült. 2013.-ban pedig megkapta a fejlesztő játék besorolást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától Újabb elemmel bővült 2017-ben.

Magyarországon , főként Pest Megyében használják óvodákban a társasjátékot ,ahol a gyerekek szívesen játszanak vele.

Kutatások igazolják, hogy amikor játszunk, nehéz kihívásokat több optimizmussal, kreativitással, nagyobb elszántsággal oldunk meg. Hajlamosabbak vagyunk a társas kapcsolatok építésére. Ezt a nyitottságot könnyedén lehet használni más terápiák kapcsán, így lehet ez a játék az első lépcső a fejlesztést igénylő gyermekeknél vagy akár felnőtteknél, idősebbeknél is. Afáziás betegeknél( idős felnőtteknél) is sikerrel alkalmazza nagyon sok logopédus.

A játék úgynevezett „ parti „ játékként is jól szerepelt már Szilveszteri bulikban, ahol vicces ötleteket találtak ki a részt vevők, mi lesz a „ büntije” annak, aki veszít.