Mozgásfázisok kimaradása,felgyorsult vagy meglassúbbodott mozgásfejlődés- tanulási nehézségek
Mozgásfázisok kimaradása, felcserélődése,felgyorsult mozgásfejlődés
Az iskolában, óvodában előforduló tempókövetés, az óvónő/ tanárnő ritmusának felvétele, a szabályok értelmezésének és betartásának nehézsége ,magatartási rendellenességek, figyelmi terelhetőségek(figyelmi deficit),részképesség problémák hátterében a kúszás- mászás kimaradása, azaz a csecsemőkori mozgásfázisok kimaradása,vagy felcserélődése, illetve úgynevezett csecsemőkori reflexek integrációjának késése húzódhat meg.
Súlyosabb esetekben olyan erősen provokálhatóak ezek a reflexek, mintha el sem indult volna az integrálódás/ leépülés/ Egy éves kor után viszont le kell épülniük ezeknek a reflexeknek, mert ha ez nem történik meg, akkor az idegrendszer magasabban fekvő kérgi struktúrái nem tudnak harmonikusan érlelődni. Az érés részleges, diszharmonikus, egyenetlen lesz.
Előfordul, hogy az édesanyák örömmel ,büszkeséggel beszélnek kisgyermekük gyors felállásáról,elindulásáról.Azonban amikor ezzel találkozunk,mi szakemberek nem örülünk a hirnek, hiszen amikor nem tart kellő ideig egy kúszás, mászás időszaka ,akkor valószinűsithető, hogy a gyermeknél figyelemzavar fog megjelenni, ami mindig a tanulási folyamatot neheziti meg.
.Ebben az életszakaszban ( 5-9 hónap) gyakorlódik be először a két agyfélteke közötti kommunikáció,a test két oldalának összehangolt működtetése.Ilyen módon épülnek le a csecsemőkori primitiv reflexek azáltal, hogy egy magasabb szintű koordinációt képes már a baba megoldani ,összehangoltan "dolgoztatja" a bal kezét- jobb lábát,majd a jobb kezét- bal lábát a kúszás,mászás közben.
Kutatások igazolják, hogy a dyslexiás gyermekek 82%-ának nem volt meg, vagy nem kellő mennyiségben / pl. 2 hét/ volt meg a kúszás- mászás időszaka.
A mozgásfejlődési fázisok kiesése miatt nem jól, vagy elégtelenül alakultak ki a neurális kapcsolatok.A két agyfélteke harmonikus működése hiányos, a komisszurális pályák nem dolgoznak hatékonyan, nincs tökéletes információáramlás a jobb és bal félteke között. Márpedig ez szükséges az olvasáshoz, az íráshoz. Általánosságban kimondható, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél a szenzoros integrációs folyamatok diszharmonikusan működnek. Kóros/ szükségtelen együttmozgásokat produkálnak nagymozgások közben, melyek a primitív reflexprofil részét képező reflexek tartós fennmaradásának következményei. Nehéz számukra a test középvonalát átlépő mozgások utánzása/ indiánszökdelés, vagy kicsit bonyolultabb koordinációt igénylő mozgás utánzása/
A harmonikus idegrendszeri érés feltétele, hogy az ontogenetikus fejlődési fokokon átmenjen a gyermek: kúszás-mászás- állás -járás- és ezek után következik az egyoldali dominancia megválasztása.
Mászásnál erősödik a kar- láb- törzs izomzata, a szemizmok állandóan tréning alatt vannak. Az éberségi szint /arausal/ optimális kell, hogy legyen! Alakul a téri tájékozódás, a mélység- magasság érzékelése is , mivel általában a baba változó terepen halad át. RITMUSA VAN mind a kúszásnak, mind a mászásnak.
A test középvonalát mászásnál és kúszásnál is folyamatosan át KELL lépni, így biztosan együtt dolgozik a két agy-félteke.A bal félteke ugyanis a jobb oldalt, a jobb félteke pedig a bal oldalt idegzi be.Ez az első komolyabb primitív reflex-integrációjának időszaka ATNR/ aszimmetrikus tónusos nyaki reflex/ és e mellett az STNR/ szimmetrikus tónusos nyaki reflex/ .
A tanulási nehézségek hátterében ugyanis mindig megfigyelhető a primitív reflexek integrációjának késése, illetve a részleges integráció. /Jean Ayres amerikai gyermekpszichológus és kutató úgynevezett szenzoros integrációs terápiát (1972) dolgozott ki a magatartás- és tanulászavarokkal küzdő gyerekek kezelésére. Ayres abból a feltevésből indult ki, hogy az ilyen problémák hátterében az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, illetve képtelensége áll, ez pedig az idegrendszer éretlenségének a következménye. A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás, az olyan mozgás, amelyben a gyermek játékosan, kreatívan, örömtelien kísérletezve tapasztalhatja meg önmagát és a világot.
