Hiperkinetikus magatartászavar

Hiperkinetikus magatartászavar

A hiperaktivitást a köznyelv gyakran a rossz gyermek kategóriába sorolja be.

A szakemberek azonban pontosan tudják, hogy egyáltalán nem erről van szó. Nem minden rosszalkodó gyermek hiperaktív.

A kórkép teljes neve - figyelemhiányos hiperaktivitás zavar - már többet elárul a probléma valós jellegéről. Régebben feltételeztek minimális idegrendszeri károsodást, azonban az esetek többségében ezt nem tudták alátámasztani a kutatások.

Általában elmondható, hogy már kisgyermekkorban láthatóak az első tünetek, azonban komolyabban az óvodában , illetve az iskolában lesz igazán súlyos ez a probléma. A hiperaktív kisded már a pszicho-motoros fejlődésmenetét is „ felgyorsítja” .Sokkal gyorsabban halad át mozgásfázisokon,vagy kihagyja, esetleg felcseréli azokat. Keveset kúszik, mászik , vagy ezt nem is teszi egyáltalán, gyorsan feláll és már fut is.

Az sem baj számára, ha sokat esik, balesetezik, de már rohan, mintha hajtaná valami belső motor. Hiperkinetikus magatartászavar névvel is illetik ezt a problémakört.

A hiperaktív gyermekeket jellemezhetnénk úgy is, hogy izgő-mozgó, vagy örökmozgó gyermekek,akik egész nap pörögnek, mégsem fáradnak el soha,azonban a körülöttük lévő családtagokat ezek a mozgásviharok rendre kiborítják.

A fiúknál háromszor gyakoribb az előfordulása. Magyarországon az iskolás gyermekek 3-5 %-a hiperaktív. Azonban ez egy statisztikai adat, amely lehet megtévesztő, hiszen sok esetben nehezen fordulnak orvoshoz, főleg gyermekpszichiáterhez a problémával a szülők. Az enyhébb eseteket magániskolákban próbálják továbbtaníttatni, és így nem biztos, hogy bekerülnek a statisztikai adatok közé.

A genetikai és környezeti hatások együttese felelős a tünetcsoport megjelenéséért.

Egypetéjű ikrek között gyakoribb az előfordulása . Azokban a családokban, ahol valamilyen pszichés betegség fellelhető, gyakoribb az előfordulás.