A TÁRSASJÁTÉK TÖRTÉNETE

 

 

A társasjáték, mint ahogy neve is mutatja, kisebb-nagyobb társaságoknak készült annak érdekében, hogy szórakoztassa az embereket. A társasjátékoknak ma már rengeteg fajtáját ismerjük. Történetük pedig nagyon messzire nyúlik vissza.

Az első társasjáték az ókorban jelent meg. A mai napig népszerű sakk Indiából származik, de ismerünk kínai eredetű játékot is, melynek neve Go,vagy a szomáliai Shax, ami a malom nevű társasjáték elődje.

A társasjátékok akkor kezdtek robbanásszerűen teret hódítani, amikor elkezdődött a XIX. században az urbanizáció Amerikában. Ekkor egyre több idő jutott a családokban a szórakozásra, mivel a családok anyagi biztonsága megengedhetővé tette azt, hogy az édesanyák tudjanak otthonaikban foglalkozni gyermekeik szellemi fejlesztésével.

 

A társasjátékok tervezői egyre inkább szem előtt tartották, hogy készségek fejlesztését szolgálja a játék, vagy segítse a gyermekek morális fejlődését. 1935-ben jelent meg minden idők legnagyobb példányszámban eladott játéka a Monopoly,amelynek lényege, hogy a gyermek megtanulja a meggazdagodás és a társadalmi ranglétrán való feljebbjutás lényegét. A XX. században aztán sorra jelentek meg a ma népszerű társasjátékok: Activity, Scrabble,Rizikó,stb.

Napjainkban egyre népszerűbbek a videó játékok, melyek nagy teret foglalnak el a népszerűségi listán, oly mértékben teret hódítanak, hogy szinte kiszorítják a hagyományos társasjátékokat az életünkből. Különösen igaz ez a fiatalabb generációkra.

Az online játékok sok serdülő fiatal életében okoz káros hatásokat. Negatív hatással lehet a sok internetes játékkal töltött idő az iskolai munkára, vagy a társas kapcsolatokra . Tanulmányok is foglalkoznak már az online játékok hatásainak problémáival. Kutatásaikban megjelölik az önkontroll hiányát, az interperszonális kapcsolatok konfliktusait , a társas izolációt,egészségügyi problémák megjelenését és a virtuális kapcsolatok preferenciáját a valósakkal szemben . Demetrovics, Urbán, Nagygyörgy, Farkas és Griffiths (2012, 1.)

Több kutatás során is azt találták, hogy a serdülők a legveszélyeztetettebbek a túlzott mértékű videojáték-használattal kapcsolatban.(Eglesz, Fekete, Kiss és Izso, 2005; Lemola és mtsai, 2011) Megjelenik a feladatok elhanyagolása, agresszív motívumokat tekintve is (Griffiths, Davies és Chappell, 2004), főleg ha a legújabb technológiák használatáról van szó (Griffiths és Wood, 2000).

A serdülőkori nagymértékű veszélyeztetettség neurobilológiai magyarázatát adja a „serdülő agy” igazolt elmélet, mely szerint a húszas évek elején következik be a dorzális laterális homloklebeny megérése, ami az emberi agy magatartás-, valamint impulzuskontrollért felelős területe (Giedd, 2004; Giedd és mtsai, 1999).

Gary Oldman egy híres amerikai színész, filmalkotó azt mondja, hogy :„Támogatok mindent, ami képes elmozdítani a gyerekeket a Play Station –től vagy a Gameboy-tól. Az ilyesmi már önmagában is egy kész csoda”

Mai világunkban azt gondolom, hogy nagy a felelősség valóban a szülőkön és a pedagógusokon, akik nevelik a felnövekvő nemzedékeket. Sok energiát kíván meg ugyan a felnőttektől, hogy társasjátékra ösztönözzék a fiatalokat, és képesek legyenek „ kimozdítani” a gyermekeket a gépek elől.

Mindenképpen azt gondolom,hogy bár ez nagy erőfeszítést,vagy sok szervezést igényel,mégis ez nem egy elfecsérelt idő és energia befektetés, hanem nagyon is megtérülő dolog. A gyermek ugyanis játék közben tanul és nagyon fontos, hogy ha játszva tanulunk meg valamit azt sokkal könnyedebben tudjuk hasznosítani ,alkalmazni is.

Egy másik igen komoly érv a társasjátékok mellett,főként ha a mozgás is megjelenik a játék közben, hogy a sok TV-t néző gyermek, vagy nagyon keveset mozgó gyermekek körében végzett kutatások eredményeképp elmondható, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megoldani téri tájékozódást igénylő” labirintus” típusú feladatot.

Az ép idegrendszer kifejlődéséhez pedig változatos minőségű és mennyiségű mozgásingerre van szükség.

Sajnos ehhez képest a mai gyermekek kórosan keveset mozognak ( Vekerdy Tamás 2010 göttingeni kutatás)

Mivel a térérzékelésének minősége az olvasás tanulásában is meghatározó szerepet tölt be, így még fontosabb, hogy sokat mozogjunk, minél inkább célzott koordinált mozgásformákat végezve , játékosan!

A téri irányok felismerésének és megkülönböztetésének képessége húzódik meg a betűk tévesztésének hibáiban. ( b-d, d-g, stb) Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat Edtfeld végzett, ahol mértani figurák, „absztrakt Gestaltok”térdimenzióit kellett a kísérlet személyeinek felismerniük.

A társasjátékok piacán igen kevés olyan játékot találunk, ahol nagymozgások közben fejlesztenének olyan részképességeket, melyek a tanuláshoz elengedhetetlenek. Egy ilyen társasjátékot szeretnék most bemutatni.

A Szivárványpeca főként a keresztcsatornák nagymozgásos fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, de a gyorsaság-reakcióidő, a logikai gondolkodás,erőnlét és kreativitás is helyet kap benne. Egy olyan „horgász-vadász” játékról van szó, amelyben kézre illetve lábra mágnes-lapokat helyezünk fel tépőzárral rögzítve.

Ezekkel a „tappancsokkal” , a dobókockákon látható meghatározott színű és formájú halacskát kell megtalálni és elkapni, „ kipecázni”. A dobások előtt nagymozgásokat alkalmazva kell 2-3 kört futni, ugrálni, vagy koordinált mozgásokat utánozni a játékosoknak. Ezt mindig a játékvezető határozza meg.

Így tehát ez egy sokoldalúan fejlesztő társasjáték.

A Szivárványpeca azáltal segíti az idegrendszer érési folyamatait, hogy összehangolt, harmonikus mozgásmintákat alakit ki a gyakorlás során. Minél bonyolultabban koordinált a mozgás, annál hatékonyabb a szenzoros integrációs kapacitás. ( az érzékletek harmonikus összerendezése,és adaptív válaszreakciók megtervezése) Így épülnek ki a megfelelő idegpályák, melyeket a tanulási folyamataink során használunk.

A folyamatosan növekvő kihívások segítik a komplex tanulási folyamatot, az egyre érettebb és integráltabb mozgás-válaszok megjelenését. A gyerekek pedig szeretik a kihívásokat, mivel az ember alapvetően szeret versenyezni. Csíkszentmihályi Mihály ezt írja erről: „ Az ember alapvetően versengő lény, a versenyzés pedig lehetőséget nyújt arra, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból. Az önmagunkkal szembeni küzdelem erős motiváló erő, de a versenyzés másokkal még ennél is erősebb inger”

A játék szabályrendszere úgy lett kialakítva, hogy folyamatosan nehezíthető legyen, így alkalmazkodhasson a különböző életkorú játékosokhoz .Felnőtteknek is élvezhető,hiszen 99 éves korig javasoljuk! A szabályokból pedig minden korosztály számára annyit alkalmazunk, amennyit képesek értelmezni, feldolgozni.. Ha felkeltettük érdeklődését, látogasson el honlapunkra: www.szivarvanypeca.hu, ahol sok egyéb hasznos információt találhat még a figyelem fejlesztés és tanulási nehézségek témakörben is.